| |
Hany Istók legendája
1749 márciusában furcsa emberi lényt fogtak ki a kapuvári halászok a Hanság lidércfényes lápi világából. Tízéves gyermeknek látszott, kettős szemhéja volt, és keze, lába ujjai között úszóhártya feszült. A korabeli írások szerint: "A fiú mezítelen volt, puszta füvet, szénát és szalmát falt, nem tűrt ruhát és ha embert pillantott meg, azonnal a vízbe ugrott, és úgy úszott, mint a hal. Majd egy évig élt a várban, megette már a főtt ételt, viselte a ruhát és külsőleg is emberré kezdett válni. Alkalmasint a vártól nem mesze folyó Rábába ugrott és leúszott a Hanyba. Meg se találták soha többé."
Hany népe sajátos hiedelem- és mondavilágot teremtett a láp fölött sejtelmesen hol itt, hol ott megjelenő, sárgásan, kékesen derengő fénycsóvák köré. Ezek a titokzatos "lidércfények" a lápban keletkező gázok öngyulladásával keletkeztek, de a néphit szerint a felvillanó kis bolygótüzek halálba csalogatva a kapzsi embereket, az elásott kincsek fölött lebegtek.
A megmaradt lápvilág sekély vizű tavain, égereseiben szinte magunk előtt látjuk az egykori hanyi embereket, amint csáklyás, hosszú orrú fertői ladikokon csendesen siklanak a vízen.
A "Csíkos égeres" mesébe illő lápos vidék, ahol az út menti hínáros csatornában békaliliom nyílik, a vízen tőkés récék úszkálnak. Hansági kiránduló célpont a "Csíkos égeres" közelében található Esterházy Madárvárta (látogatása bejelentkezés alapján), ahol kiállítás keretében megismerkedhetünk a különféle madárfajokkal és azok hangjával.
"Mióta Balázs mesterrel összehozta a sors, Hanyistók egyre jobban rákényszerült, hogy jótevőjével megértesse magát, tudassa vele, ha éhes vagy szomjas, fázik, vagy álmos, és ekkor kiderült, hogy remekül tud beszélni – a maga módján… Ha például azt akarta Balázs mesterrel tudatni, hogy enni akar, akkor előbb halk, panaszos varcogással felhívta a figyelmet magára, majd lekuporodott, kezeit markolásszerű mozdulattal a szája elé tartotta, és morogva, csámcsogva csattogtatta a fogait, miközben kérlelőn nézett a szemével. Ha szomjas volt, akkor leborult a sárpadlóra, s nyelvével nyalogatva cuppogó hangokat hallatott. Ha álmos volt, Balázs mester pedig a tűzhelyen füstölt, kotyvasztott, és mindenféle üvegcséket rakott, úgyhogy sehová sem lehetett lefeküdni – akkor odaállt elébe, és szemeit hunyorgatva jelezte, hogy szeretne aludni. Ha a nádas tisztásain szárcsák kergetőztek csobogva és kiabálva, akkor ő ugyanúgy kiabált, mint azok, sőt kezeit összeverve még a csobogásukat is utánozta némileg; ha aztán egy-két nap múlva szárcsára éhezett, akkor elismételte hangjukat, összekapcsolva az evési mozdulatokkal. Amikor halhúst kívánt, akkor szemeit kiforgatta, nyakát megmerevítette, széles száját halszerűen kitátotta és nagyokat cuppantott, közbe-közbe morogva, csámcsogva, láthatatlan halat falatozva. Annyira ügyes volt a jelbeszédben, hogy pontosan ki tudta fejezni, csukát akar-e vagy pontyot, fiatal harcsát vagy tekergőző csíkhalat."
(részlet Tőke Péter: Hanyistók c. művéből)
A Fertő-vidék jellegzetes étele volt az eredetileg csíkhalból készült csíkos-, illetve csukás káposzta. A csíkhal napjainkra már csak ritkán fordul elő, mert élőhelyeik többségét, a láperdőket, mocsarakat sajnos lecsapolták. A helyiek asztalán a ma már védett csíkhal helyét felváltotta a csuka.
Hozzávalók (10 főre):
1 kg savanyúkáposzta, 20 dkg főtt császárhús, 10 dkg zsír, 50 dkg csuka, só, bors, citrom ízlés szerint, 1 dl soproni veltelini bor, 1 lap rétestészta, 2 tojás
A csíkokra vágott halat és a császárhúst üvegesre pirítjuk, rátesszük a savanyúkáposztát, majd fűszerezzük, felöntjük borral, és néhány percig pároljuk.
Így szólt az eredeti recept, de a gasztronómia fejlődése során tovább bővítették az elkészítés módját. A már kihűlt, összekevert tölteléket vékonyra nyújtott réteslap közepére vékony halomba rakjuk, majd felgöngyöljük, és az elkevert tojással megkenjük. Tepsibe helyezzük, és forró sütőben 20-30 perc alatt sütjük meg. Jó étvágyat !
A Hanságban találjuk az Osli elnevezésű kis községet, amely a besenyő eredetű Osl nemzetség egykori szálláshelye volt. Innen származik a Fertő mentén és a Hanság egész területén elterjedt gasztronómiai nevezetesség, a "csíkos káposzta".
itt érdekes cikkeket talál Hany Istók témában
(a kisalföld.hu cikkei)
Legenda | Irodalom | Gasztronómia | Sajtószoba |
|
